ma eszembe jutott egy film, címszerint A Szólista, egy mondat ami megragadt belőle: "amikor Nathanielt álmairól, vágyairól kérdeztem, annyit mondott: mi sem egyszerűbb, azt kivánom, hogy beérjem két húrral." talán nem kell magyarázni a mondat jelentését... fel akartam írni, hogy pontosan tudjam idézni, gugli magyar felirat keresés... eredmény:
365
00:28:23,065 --> 00:28:25,863
Egyik nap, megkérdeztem tőle,
mik az álmai, vágyai.
366
00:28:25,935 --> 00:28:29,996
,,Semmi komoly,, azt mondta.
"Szeretnék még két húrt, a többihez."
wtf?!
angol felirat keresés, eredmény:
364
00:28:23,243 --> 00:28:26,036
One day, I asked him
about his hopes and dreams.
365
00:28:26,121 --> 00:28:30,165
"That's easy," he said.
"I'd like to get these other two strings."
WTF?!
valaki megmagyarázza nekem, hogy aki a tényleges magyar
szöveget írta miért értette jobban az egész film lényegét mint
az eredeti amcsi szövegíró? -.-
"
-Bart gyere velem találkozunk azzal akitől jobb kedvre derülsz...
-Pamacsfarok lesz az, a nyulam aki elköltözött innen?
-Ő meghalt Bart, Apa eltemette őt hátul... nem ebben a sorrendben...
"
alapvetően nem tartozik a kedvenc fesztiváljaim közé, de az idei felhozatal az én részemről...
IL NINO
épp azon gondolkodtam, hogy belépek egy általam manapság ritkán látogatott közösségi oldalra, ahol egyébként 2évig "hozzám képest" aktívan blogoltam (ez 60 post ami nekem nagy dolog)és átmentem ide az összes postomat, így kibővítem ezt a blogot egy 4évet összefogó vázlattá az életemből... erre mit látok... behozza a blogomat? persze, hogy nem... ügyfél szolgálatnak mail... remélem megoldják... ha igen akkor bővülünk 60 posttal a múltba... ha nem akkor idegroham, tudniillik abban a 60 postban benne van minden , amit a 2 év alatt éreztem és úgy gondoltam, hogy meg kell osztanom a világgal... nemmintha akárki is olvasná ezeket... mondjuk úgy, hogy magamnak félretenni, későbbi felhasználásra, hogy tudjam honnan indultam, milyen voltam annak idején... ezt nagyon sokan elfelejtik, és nem szeretnek visszaemlékezni, a 4 évvel ezelőtti önmagukra... hát igen 15 voltam akkor... fiatalság bolondság...
"
Meglepően józanul egy hullaszagú klubban
Jöttem rá arra, mennyi mindent meguntam
És előjött egy másik, aki már arra se képes
Hogy dühös legyen attól, amitől felrobbant régebben
Amit tegnap még éreztem, mára már megértettem
Azt hittem ez véletlen, nincs kódolva a génekben
Hogy az nem holmi kémia, hogy milyen vagyok lélekben
Józanul, mocskosul tiszták a dolgok
Nincs egy elveszett perc meg sötét foltok.
Hogyha hozzámszóltok, minden ugyanúgy hallatszik
Hisz csak az agy az ami üzemel, a többi meg alszik...
" /anonim mc/
továbblépve az idegrohamtól, most jutott eszembe ez a szám... zseniális..
énis sokszor éreztem így magam egy hullaszagú klubban, hogy hova tűnt az a lelkes mindenkire mérges? azthiszem felnőtt...
Ha már annyira magányos vagy, hogy a tükör készít rólad képet, akkor talán ideje elgondolkodni, ez a világ felzabálja az agyad és utána a szíved, ahogy mondtam: egyszer el kéne menned Amerikába, rab sorban élned egy szabad világban